A salgótarjáni Táncsics Mihály Szakközépiskola vöröskeresztes csapata nem csupán ötletes programjaival és kampányaival tűnik ki a megyei oktatási intézmények sorából, hanem a rászorulók megsegítésében is jeleskednek. A nemes cselekedetek sorához a balassagyarmati férfi kézilabdacsapat is kapcsolódott. Az összekötő kapocs mindkét esetben Molnár Ferenc, aki pedagógus, vezetőedző és jótékonyságra elszánt szervező egy személyben.
Nógrád megye. Mindenkinek jól esik a zsíros kenyér lila hagymával, különösen akkor, ha gyakran az ennivalót is nélkülözni kell. Öt éve vendégelik meg hagyományosan a Vöröskereszt „közgés” aktivistái karácsony előtt az iskola tanulóit. Így tettek szerdán is, amikor a laktató falatokhoz élő zeneszó is társult. Sok hátrányos helyzetű diák jár az intézménybe, akiknek szükségük van arra, hogy legalább ilyenkor egy kis meglepetést kapjanak, még akkor is, ha ezt ők maguk nem ismerik el.
Nem csak Salgótarjánban, hanem a megye különböző településein is jótékonykodnak, Karancsberény és Balassagyarmat után idén a Bátonyterenye Kistérségi Szociális Központ volt a szerencsés kiválasztott. Általában ruhaneműt és tartós élelmiszert gyűjtenek, majd juttatnak el nehéz sorsú embertársainkhoz.
– A lehetőségeinkhez képest minden évben próbálunk segíteni a rászorulóknak kisebb aranyosságokkal – mondta Molnár Ferenc, a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Táncsics Mihály Szakközépiskolájának tanára, kézilabdaedző. Az idén a Balassagyarmati Kábel SE NBI/B-s férfi kézilabdacsapata is hozzájárult az adományozáshoz, így 30 kilogramm cukrot, ugyanennyi mennyiségű lisztet és 15 kilogramm tésztát sikerült erre a célra felajánlani.
A beérkezett élelmiszert és tárgyakat Molnár Ferenc és Sikna Attila regionális vöröskeresztes vezető személyesen vitték el a bátonyterenyei szociális központba, és adták át Tóth Józsefné intézményvezetőnek. A felajánlások jó helyre kerültek. Egy olyan szervezet kapott támogatást, amely maga is szociális tevékenységgel foglalkozik. Házi segítségnyújtástól kezdve a szociális étkeztetésen át a családsegítői és gyermekjóléti alapellátás is a feladataik közé tartozik.
Sokan, sokféle módon igyekeznek a karácsonyi ünnepkörben kisebb-nagyobb ajándékokkal meglepni a szegényeket, hátrányos helyzetben élőket. Mindenki ugyan nem adakozhat minden szervezett akcióban, de sajnos vannak, akik tehetősebb létük ellenére sem törődnek másokkal, nem vesznek tudomást arról, hogy néhányan a kis segítségnek is tudnának örülni.
Molnár Ferenc kissé csalódottan értékelte az elmúlt hetek gyűjtéseit, hiszen az előző évek tapasztalatai alapján szélesebb körű összefogásra számított.
– Szembetűnik, hogy a segítségnyújtást hajlamosak vagyunk egyre jobban elfelejteni. Sokkal nagyobb adakozókedvet vártam az idei évtől. Sok felhívást tettünk közzé a médián keresztül, személyesen és az iskolában is. Minimális volt a beérkező adomány, aminek az okát meg kell vizsgálni – tette hozzá.
A legszebb ünnep idején különösen fontos az egymásra való odafigyelés, a lehetőségeink szerinti segítségnyújtás. A jó szándék még nem veszett ki az emberek szívéből, ha néha a láng alább is hagy és csak pislákol. Kellenek olyan emberek, akik a krisztusi szeretettel közelednek mások iránt és próbálják megkönnyíteni a rászorulók mindennapjait.